2018/02/21

Biztos voltál már olyan szituációban, mikor este lefeküdtél időben, hogy most jól kialszod magad, de már mikor lefeküdtél az ágyba tudtad, hogy ez az elalvás most nem fog könnyen menni.
Mikor van valaki a fejedben és akkor sem tudsz Róla nem gondolkodni, ha már-már kényszeríted magad arra, hogy másra gondolj.
Na így voltam én tegnap este. Nem ment az alvás, csak a gondolkodás, ábrándozás, filozofálás. Aztán kezd az ember túlzottan belemerülni a gondolataiba, dolgokat túlgondolni, olyan dolgokról meggyőzni magát amik lehet egyáltalán nem is igazak, de az éjszaka nem feltétlenül mindig az ember barátja. És valóban talán az információ nélküliség a legrosszabb az életben, a bizonytalanság. Ez nagyon meg tudja keseríteni az ember életét.
Arra emlékszem, hogy 10 előtt feküdtem le, de még éjfél után megnéztem az órát. Utána jött a megváltó gondolatnélküliség...
De ne tartott sokáig, csak egy bő 3 órát.
3:36-kor újra a világító óraszámlapot néztem az éjszakában, egyedül. Hiába szuszogott mellettem Vid, a gondolatokkal egyedül voltam és ugyanott folytattam ahol befejeztem éjfél körül.
Ritkán várom ennyire, hogy csipogjon már az órám, hogy gyerünk, indulás! - most már nem kell a gondolataiddal foglalkozni, végre eljött a Te időd, amikor cselekedni kell és nem elmélkedni.
Úgyhogy még az uszoda vizét sem éreztem olyan hidegnek, mint amilyen valójában volt. És nem is voltam hajlandó kijönni a vízből amíg meg nem volt a 2 km.
Viszont a jó hír, hogy olyan élesen tudom már felidézni az arcod bármilyen szituációban, mint eddig még soha... :-) Lám mindenben van valami jó!!!

Azon gondolkodtam, hogy mindig mikor befejezzük a kommunikációt egymással, mindig bennem marad egy csomó kérdés. Általában teljesen hétköznapiak, most ilyen pl., hogy Ákosnak végül a 24-es vagy a 26-os méret lett jó a bicikliből?
(Nem provokációnak szántam, hogy mindenképpen válaszolnod kelljen, csak megosztottam Veled :-) )

Láttam most délben egy ahhoz hasonló kabátot mint a Tiéd, az a fekete szövet kabát, legalábbis az anyaga ugyanaz volt, a szabása más... hát mit mondjak? fura érzés volt...